idézet Petrarca-tól


Petrarca: XXXV. szonett

Magamban, lassan, gondolkodva járom

az elhagyott, a puszta, néma tájat,

s szemem vigyáz, hogy arra most ne járjak,

hol a homokban emberé a lábnyom.

 

Menekvésem csak ez; rejtőzni vágyom

az emberek elől, kik rámtalálnak,

mert arcom őrzi visszfényét a lángnak,

mely bennem ég, s jókedvem tűnni látom.

 

S már azt hiszem, csak a hegyek s a völgyek,

folyók és erdők érthetik meg éltem,

mert máshol mélyen rejtve van keserve.

 

De bármilyen vad s zord utakra törjek,

el nem hagy Ámor, ő kíséri léptem

vitázva, kérdezgetve és felelve.

 

kivetítés


„Ne adj hitelt szavaimnak és ne bízz tetteimben – mert szavaim a te gondolataid visszhangjai és cselekedeteim csupán a te megvalósult kívánságaid.”

Kahlil Gibrán

a tudat összetettsége


„A gondolatok nincsenek felvésve a koponya falára, hogy a behatoló megszemlélhesse őket. Az elme összetett, sokrétegű dolog – legalábbis a legtöbb ember elméje az.”

Harry Potter

a gondolatok funkciója


„Valószínűleg azért (is) vannak gondolataink, hogy ne unatkozzunk ezen a planétán.”

Vavyan Fable

a halál tudatosítása


„Az ember az egyetlen állatfaj, amely képes tulajdon halálának a gondolatát elfogadni, és az egyetlen, amely kétségbeesik miatta. Furcsa faj, valóban: ádázul pusztítja önmagát, és ádázul küzd önnön fennmaradásáért.”

Robert Merle

a barátság megváltoztat


„Szívem mélyén elhervadt már minden virág

De megtanultam, mit jelent egy igazán jó barát

Ha bajban vagyok, elég az, ha rá gondolhatok

Hisz nélküle már nem lehetnék az, ki most vagyok.”

Halász Judit

 

gondolat


„Mert a gondolat a szabad tér madara; a szavak kalitkájában kibonthatja szárnyait, de föl nem repülhet.”

Kahlil Gibran